Átigazolási időszak. Vagy kabaré vagy mi.

Az átigazolási hírek cunamijában még ébren/talpon/életben lévőknek örömmel jelentjük, hogy véget ért az idei bakiparádé. Mert nincs is jobb, mint egy pletykákkal, kacsákkal és "tuti értesülésekkel" terhelt uborkaszezon! David De Gea majdnem Újpesten kötött ki, miközben Rivaldo kertszomszédjának fiát és Tulio másodunokaöccsét kishíján megszerezte a Paks. Júliusi posztunk folytatása következik, melynek végén kiderül, hogy hány Békéscsabát vehetünk egy Videoton árából.

A mértékadó németföldi megmondóbázis szerint így néz ki az öt legértékesebb labdarúgónk névsora:

Újpest FC 2015/2015 Top5 játékos a piaci érték alapján (forrás: transfermarkt.de)

A közért bezárt, a végleges játékosállományt pedig ezen az oldalon lehet nézegetni, hátha attól több gólt szerzünk idén. Javasolt házi feladat: a keret átnézése közben tegye a játékos neve mellé a megfelelő jelzőt:

- sérült

- sérült és már soha nem lesz egészséges

- sérült, jövőre felgyógyul és a Videotonba/Fradiba igazol

- nullkilóméteres

- nullkilóméteres és jövőre a Videotonba/Fradiba igazol

- magyar átlag

- magyar átlag, de eldönt a javunkra 2-3 meccset

- ki ez a gyerek, sose' hallottam róla

- egyéb.

Ami pedig a közeget illeti, íme a magyar bajnokság összesítése ínyenceknek:

Labdarúgó NB1. 2015/2016: a csapatok rangsora a játékosállomány összértéke alapján (forrás: transfermarkt.de)

Kicsit abszurd, hogy csak a 7. forduló után alakultak ki a véglegesnek tűnő játékosállományok, az pedig tényleg csak a hab a tortán, hogy a "nemzetközi kupákban induló" csapatok milyen előnyöket élvezhetnek egészen 2016. júniusig, holott már 2015. augusztusban kiestek mindenhonnan. Min-den-hon-nan.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila! 

Az a mintegy 400-450 lila fanatikus, aki szombaton elkísérte szeretett csapatát ebbe az egzotikus környezetbe, pontosan tudja, hogy a történteket nagyon nehéz szavakba önteni. Egy jogos tizivel vezettünk, majd kis odafigyeléssel és ésszel kézben kellett volna tartani a találkozót, sőt: agyonverhettük volna a vergődő hazaiakat. A játék képét és a helyzeteket tekintve 0-3 lett volna a realitás. 

Ehelyett a játékosok megijedtek a lehetőségtől. A gyalázatos végeredmény ismert.

Kezdőcsapat: Balajcza - Nagy G., Litauszki, Kálnoki, Mohl - Bardhi, Balogh, Sankovic, Hazard - Sallói, Diagne

Kispad: Kovács, Gubacsi, Perovic, Filkor, Vadász, Tóth, Pávkovics

A görcsösen és ötlettelenül támadgató miskolciakat 4-5 alkalommal is sikerült lekontrázni, de a támadó harmadba belépve játékosainkat elkapta a para, hogy te jó ég, itt kapura kell lőni, és ha elcseszem, akkor a Sporttól csak 3-as osztályzatot kapok. Remegő lábakkal nem lehet focizni. (A helyszínen készült fotóinkat viszont itt lehet lapozgatni.)

 Szöglet, fejes, gól (fotó: dvtk.eu)

Szóval vezettünk idegenben, kb. 4000 hazai többnyire csendben szemlélte az eseményeket, a táborok pedig énekeltek az augusztus végi napsütésben. A fordulópontot az addig példásan focizó középhátvédünk, Kálnoki Kis Dávid sérülése és lecserlésée jelentette a 87. percben. Jött a helyére a sorozatos sérülésekből épp csak összedrótozott és érthetően meccshiányos Vadász Viktor, és vagy miatta vagy sem, de tény: nyolc perc alatt kaptunk két gólt. (Vadásznak a meccs másnapján az Újpest FC megköszönte az erőfeszítéseket és a játékjogát elpattintotta a Békéscsabának.)

MLSZ FEB: hallójárati rendellenességek (fotó: Újpest Fórum)

Rúgattunk a fogalmatlan DVTK-val két gólt; és ilyet még egy középcsapat sem tehet meg. Ez nem az Újpest FC szintje. Ahogy az sem a Mi Szintünk, ahogy a játékosaink csürhe módjára beszédelegnek az öltözőbe egy ilyen értékelhetetlen végjáték után. Az lett volna a minimum, hogy az időt és pénzt nem sajnáló szurkolóik elé odaállnak, és megtapsolják őket a szombati napjuk beáldozásáért. Egyetlen kivétel volt, Balogh Bubu, aki legalább a pálya széléig kisétált és megtapsolta a tábort. (Hátranézett, hogy követik-e őt a csapattársak... nem tették...)

Kedd: csörög a pénztárgép (fotó: TrollFoci) 

Nagyon nem károgással akartam befejezni ezt a posztot, de ha az előttünk tornyosuló meccsekre nézünk, akkor nem túl rózsás a helyzetünk: fradi, Videoton, MTK, Debrecen...

Jön a válogatott szünet és utána a derbi.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

2015 augusztus 29. (NB1. 7. ford. DVTK-Újpest 2-1)

Fényképek: Krisz - Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Egy újabb hazai döntetlen! Ezzel együtt egy újabb elszalasztott lehetőség arra, hogy felzárkózzunk a Felettébb Támogatott Csapat mögé, és kihasználjuk a rosszul rajtoló riválisok bukdácsolását. Mészöly Géza radótlanított szombathelyi alakulata jött, játszott, és majdnem elvitte mindhárom pontot a Szusza Ferenc Stadionból a 6 .forduló góltalan összecsapásán.

Így álltunk neki a Haladásnak: Balajcza - Mohl, Kálnoki, Litauszki, Vadász - Balogh, Sankovic, Nagy G., Hazard - Sallói, Tóth P. (Mindössze 2 idegenlégiós!)

Kispad: erről majd később...

Felforgatott kezdő, kevés légiós, pihentetett "kulcsember" (forrás: transfermarkt.de)

Röviden: Kálnoki, Lita és Bubu nyújtottak elfogadható teljesítményt, és ennyi. A többi újpesti mezőnyjátékost megnyomhatta a hőség, a vasárnapi zárvatartás vagy a Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása, mindenesetre enervált volt és idegőrlő alibimegoldásokkal hozta le a meccset. A múlt heti bakiért és az abból kapott kispesti gólért alaposan betalálták a szurkolók Balajcza Szabit -- és szerintem teljes joggal. Na pontosan ugyanazzal a lendülettel (és fórumozókedvvel) lehet ezen a héten megkövetni hálóőrünket, mert az ő második félidei hárításai nélkül bizony 0-1 vagy 0-2 szerepelt volna a végén az eredményjelzőn.

 A legutóbbi két döntetlenünk főszereplője: Szabi (fotó: nso.hu)

Immár 13 bajnoki mérkőzés óta veretlen a Vignjevic-féle Újpest, ám ez csak az ingerszegény szerkesztőségekben kopipésztelő sportújságíróknak érdekes; nekünk, Újpest-szurkolóknak nem az. Mi győzelmeket akarunk, pláne hazai pályán, 3-4000 drukker előtt. A bajnokság rajtja jól sikerült, de azóta sajnos azt látjuk, hogy meccsről-meccsre halványul a játék, fogy a fantázia, vékonyodik a csapat. Ilyen helyzetekben lóg ki a lóláb: nincs vezéregyénisége a csapatnak.  Folyton a csatárkérdésen mantrázunk és ráérő időnkben Szabi portásutódját keressük, de arról elfelejtünk beszélni, hogy még a kanyarban sincs egy karizmatikus, keménytökű, dörzsölt spíler, aki esetleg újpesti kötödésű, de mindenképp grabancon ragadja a csapatot a lélektanilag fontos pillanatban.

 Kiegyenlített meccs, kevés gólveszély (forrás: InStat)

Dominálta az Újpest FC a Haladás elleni mérkőzést? Agyonnyomta a vendégcsapatot? Ráerőltette akaratát? Az Újpest játékosai nyerték meg a párharcok többségét, szerezték a több labdát és játszottak meg kulcspasszokat a megfelelő pillanatokban? Á dehogy. Lapos kis meccs volt egy közepes játékosokból gondosan összeszerkesztett Hali ellen; és a végén még örülhettünk az iksznek. Nem volt olyan labdarúgó a pályán, aki a képességei és a formája alapján eldöntötte volna a három pont sorsát.

 Lita nyerte meg a párharcai legnagyobb hányadát (65%), Sankovic passzolt a legpontosabban (89%) (forrás: InStat)

A helyszínen többen figyelmesek lehettek egy közjátékra, amely a hazai kispadnál játszódott le a találkozó 55-60. perce környékén. Az eseményeket jelen sorok szerzője csak másodkézből ismeri, az elmondottak alapján pedig az tűnik valószínűnek, hogy Vignjevic vezetőedző pályára akarta küldeni a csak csereként nevezett Suljicot, de a játékos nem kívánt élni a lehetőséggel, és inkább a cserepadon maradt. Így az edző a gyengécske Hazard helyett végül a macedón Bardhit tette fel a pályára a támadójáték frissítése érdekében. Rejtély, hogy Suljic honnan vette a bátorságot ehhez: nyilvánosan ellenszegülni a vezetőedző utasításának.

Így volt vagy nem így volt? Megy vagy marad Suljic, az ígéretes bosnyák támadójátékos? Ha nem akar AZ ÚJPESTBEN focizni, akkor menjen innen, de gyorsan! (Lehetőleg még az augusztus 31. transzfer-határidő előtt és sok pénzért.) Az idei Felettébb Támogatott Csapat biztos szívesen látná soraiban, és azt beszélik, hogy a tavalyi év Nagyon Támogatott Csapata is elfogadná őt. Menjen! Újpestre csapatjátékosok kellenek, nem rinyáló sztárocskák, akik egyébként még NB1-es mérkőzéseket sem döntenek el egymaguk.

Jövő héten irány Diósgyőr!

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

2015. augusztus 22. (NB1. 6. ford. Újpest-Haladás 0-0)

Fényképek: Krisz - Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Ez nem egy "bezzeg régen!" jellegű írás.

A múltból nem lehet megélni, és ez a labdarúgásra duplán igaz. Most sem az amúgy eléggé dicsőséges újpesti múltból kell megélnünk, hanem a jelenlegi játékoskeretünk és a szakmai stábunk tudásából. Amíg várjuk a szombat délutáni meccsünket, tekintsünk vissza a 80-as évekre!

Két random meccs került a radarunkra, egy hazai és egy nemzetközi.

Utóbbi talán érdekesebb és különlegesebb, mert német klubcsapatot viszonylag ritkán küldünk haza ilyen simán. 1983 őszén a KEK sorozatában a Köln csapatát sikerült 3-1-re elkalapálni a Megyeri úton 10.000 néző szeme láttára. Hogy miért vettem elő pont ezt az összefoglalót a rég elfeledett archívumból? Azért, mert a Haladás elleni mérkőzésen hasonlóan vállalkozószellemű támadójátékra lesz szükségünk, ugyanis Mészöly Géza csapata jó erőkből áll és nem titkoltan a győzelemért utazik Újpestre.

A másik előrángatott archív meccs egy Vasas-Újpest a magyar bajnokság 1983/84-es idényéből: a Népstadionban 25.000 drukker figyelte, ahogy a IV. kerületi Lilák 4-1-re kitömik az angyalföldieket. A gólok szépsége miatt is érdemes volt leporolni ezt a felvételt! Érdekes elmélázni kicsit a nézőszámokon is, de ami még fontosabb: ugyanebben a szezonban is volt Újpest-Haladás meccs. Akkor 3-1-re nyertünk.

Félre a nosztaligát! Jöjjön a 2015/16-os szezon 6. fordulója és daráljuk be a Haladást!

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Nagy várakozással tekintettünk az 5. bajnoki forduló elé: a Honvéd elleni meccs mindig parázs ütközetnek számít a pályán és a lelátón egyaránt. Igen, igen kivételek mindig vannak és voltak is , amikor esélyt sem adtunk a XIX. kerületieknek. Az elmúlt 15 évben például amikor 2001-ben 7:2-re és 2006-ban 7:0-ra daraboltuk fel a vendégeket a Megyerin. A „heti hetes“ legjobb előadási, ha még emlékeztek rá!? De volt egy emlékezetes 4:0-ás győzelmünk még 2002-ben és egy 4:1-es 2011-ben idegenben. A hétközi kellemes vértessomlói kupameccsünk után már nagyon vártuk az újabb fellépést, ezt a rangadót a jól rajtoló kispestiek ellen... és reménykedtünk abban, hogy most odaszúrunk nekik egy szép győzelemmel.

Újra hazai környezetben szurkolhattunk kedvenc csapatunknak. A hőség erre a hétvégére is tovább tartott, és a csapat játéka is nagyban tükrözte az előző két mérkőzésünk teljesítményét. Nem sok minden változott tehát. Ami viszont nem maradt változatlan az előző hazai meccseinkhez képest az az, hogy most még többen szurkoltak a táborban (a D Lelátón), jóval többen voltak a B Teraszon, és szemlátomást az A Teraszon is valamivel többen foglaltak helyet! Ez az, és még mindig tudunk többen lenni! Meg kell említeni, hogy jó látni egy-egy régi barátot és ismerőst, vagy csak ismerős arcokat, hogy újra jönnek. (Hivatalos nézőszám: 4157 - forrás: ujpestfc.hu)

A mérkőzése eleje a megszokott ismerkedéssel, „pusziszkodásokkal” és tapogatózásokkal folyt. A széleken Mohl, Hazard, Nagy Gábor és Suljic révén próbáltunk előre rövid passzos támadásokat vezetni, de sajnos nem nagyon tudtak a fiúk kibontakozni. Kis területeken járattuk a labdát, a betömörülő kispesti csapat előtt, így nagyon a támadásaink elég lassan épültek fel. Suljic itt-ott megvillant cseleivel és elfutásaival a középpályánk jobb szélén, de érkezők a labdákra és megjátszható társak nem nagyon akadtak elől. Perovic nagyon nehezen volt megjátszható. Ő alkotta ezen a napon a csatársorunkat. (Na az is egy változás, hogy az idei 5. meccsünkön visszaálltunk az egycsatáros játékra.)

Bardhi sem tudott a középpályán mit kezdeni az előtte tömörülő kispesti fallal, amely jóval magasabb emberekből állt, így kénytelen volt rendre csak vissza játszani. Labdáival javarészt Baloghot és Sankovicot találta meg. Nagyon felkészült csapat érkezett a Szuszába, ezt érezhettük a helyszínen, és a Honvéd gyors ellentámadásaival jelezte, hogy nem is csak az egy pontért jött. A játék képét megfigyelve beérték volna 1 ponttal is, mint minden vendégcsapat (lásd a felcsútiak a múlt héten). A játék csordogált... ivószünet... aztán félidő. Feljegyezhettünk egy veszélytelen Hazard-lövést vagy 18 méterről és egy Bardhi-szabadrúgást, amelyet Kemenes lazán fogott. Ez az első félidei produkció langyosra sikeredett, mert míg a mi oldalunkon az “ami nem megy, nem kell erőltetni“-t láttuk, addig a másik oldalon a „minek erőltessem, ha nem szükséges“ érződött.

A hangulatra pedig nem lehetett panasz! A 10. és 15. perc között feldörrent az „Újpest szurkolók vagyunk“ , amelyet rögtön a „Kispest szurkolók vagyunk“ felelgetős jött és ment a versengés a lelátón... hol itt, hol ott voltak hangosabbak a táborok. Mentek az apróbb ide-odaszúrások is. Minden elismerés a táboré a sportszerű szurkolásért!

A második játékrészre egy felpörgött újpesti csapatot vártunk, amelyik gyorsabb fokozatba kapcsol és szó szerint nekimegy az ellenfelének. Ehelyett semmi sem változott... de valami mégis. A 40 fokban váratlanul a hidegzuhany. Egy szöglet utáni kavarodást követően a vörös-feketék csatára, Youla laposan az üres kapuba bombázott, megszerezve ezzel a vezetést a vendég csapatnak: 0:1. (Ismerős, mint 1 hete, a semmiből, mielőtt teljesen bealudtunk volna!) És máris hátrányban voltunk. Rápillantottunk az eredményjelzőre és ott ezt láttuk: 63. A 90 percből 63 percen keresztül képtelenek voltunk egy veszélyes támadás kialakítására! Érezte Vignjevic, hogy ez így nem maradhat. Jött is a kettős embercsere: Hazard, Perovic le; Tóth, Vadász be. Suljic átkerült a bal oldalra (szegény nagyon sokat szenvedett Baráthtal szemben és rengeteg egymás ellenit elveszített), Nagy Gabi pedig kikerült a jobb szélre. Pár perc múlva Bardhi le és Cseke be. Ő a középpálya jobb szélen játszott, amivel Nagy meg beljebb mehetett.

Végre! Az edzőnk úgy megkeverte a lapokat, és olyan sok váratlant húzott, hogy teljesen felborult a pálya. 11 kispesti próbálta kihúzni a végéig kapott gól nélkül. Tóth remek helyzetbe kerülhetett volna, ha nem dobja el magát és sárgul be feleslegesen. Mohl fantasztikus szabadrúgását, egy védő mentette fejjel a gólvonalról. Suljic remekül húzogatott a bal szélen és futott el. Tóth veszélyes lövése a bal oldalról. Egyre erőteljesebbek lettek a rohamaink, de már nem volt sok hátra. Balogh bal oldali szabadrúgása Cseke elé pattant aki egy lövő csel után elfektette a védőt, rősen lőtt és Kemenes lábbal kitolta a labdát... ez sincs bent!

De jöhetett egy szöglet, amelyet Balogh tekert be és egy kispesti védő fejéről Tóth Patrikhoz pattant aki mellre vette a bőrt, majd egyből ellőtte azt, amely laposan a lábak között a kapuban kötött ki! Gól! Gól! Megvan! 1:1! Az utolsó előtti percben! De jó érzés örülni az ilyen góloknak és az, amikor így felrobban a Szusza! Ott van! De, megint! De miért kell eddig várni?! Miért kezdünk el csak az utolsó 20 percekben játszani?! Miért várunk 65 percet, hogy változtassunk a csapatban azon, ami nem működik!Legalább visszahoztuk 1 pontra!

Gratulálunk, Patrik a gólodhoz! További sok újpesti gólt kívánunk a folytatásban!

Nem sokkal az egyenlítésünk után le is fújta Vad II a rangadót. Felejthető meccs volt egy felejthetetlen végjátékkal. Egyik szemünk sír, a másik nevet. Ennél több kell a folytatásban egy-két poszton! Egy hét múlva még nehezebb összecsapás vár a mieinkre, mert a Haladás egy jó formában levő csapattal fog érkezni a Megyeri útra! Ott találkozunk!

Krisz

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

2015. augusztus 15-én a Honvéd látogatott Újpestre, képek itt az 1-1-re végződött találkozóról:

(fotó: Krisz - Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu)

(fotó: Krisz - Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu)

(fotó: Krisz - Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu)

(fotó: Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu)

(fotó: Krisz - Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu)

(fotó: Krisz - Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu)

Ott az egyenlítő gól! Tóth Patrik, 88. perc! (fotó: honvedfc.hu)

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

A tegnapi, 14-1 arányú győzelemmel végződött vértessomlói kupameccs hangulata Krisz kolléga képein keresztül: 

Ennél őszintébb szurkolói üzenetet ritkán látni

Balogh Bubu ezen a meccsen is sokat gyakorolhatta a pontrúgásokat

Mindenki nyugodjon le, ugyanis a spori a helyzet magaslatán van

Kb. 2-300 szurkoló kísérte el a csapatot Vértessomlóra

No Pyro, No Party

Gólszerzőink: Sallói (4), Bardhi (4), Suljic (3), Balogh, Tóth és Cseke

A meccs végén volt köszönetnyilvánítás, pacsizás és fotózkodás. A szemfülesebbeknek mez is jutott

A fényképekért nem tudunk elég hálásak lenni Krisznek!

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Mindenhol csak a Lila: blogunk létező összes írója, fotósa, szerkesztője és olvasószerkesztője elkíséri ma az Újpest FC csapatát az évad első kupameccsére, a Tatabánya melletti Vértessomlóra.

Az bizonyos, hogy fokozott izgalommal várják már ezt a főtáblás kupacsatát Somlón, az 1300 fős településen. Ebből a príma (na jó: hangulatos) kis beharangozó videóból is kiderül, hogy a helyiek örülnek a Lilák vendégjátékának, és várják a "nem ügyetlen" Suljic, a "kis" Sallói és társaik pályára lépését. A község csapata számára ez lesz az Év Meccse. Mi is várjuk a kirándulást!

Kíváncsian várjuk, hogy kikből áll majd az Újpest utazó kerete, pl. lehetőséghez jut-e valamelyik cserekapus, milyen összetételű csapatot küld pályára Vignjevic, és hogy bizonyíthatnak-e a fiatalok, a következő hullám.

Posztunk a délután és az este folyamán folyamatosan frissül...

>> A délután elindult, mi viszont még nem feszülünk rá az autópályára, mert dolgozunk. Már ha munkának lehet nevezni azt, hogy az évtized kapusgólját nézegetjük és a szeptember 4-i magyar-románra hangolódunk.

>> Munkaidőben különösen ajánlott ismételten megtekinteni és átélni a Himesházának tavaly hintett 13 gólt ebben a jószándékú, de nem túl magas képminőségű összefoglalóban.  A hasznos időtöltéshez pedig itt a következő tippünk, ugyanis a 2006-os tavaszi menetelés újpesti találatait is érdemes átböngészni.

>> Németh Renáta játékvezető sporttárs dirigálja a Vértessomló-Újpest kupatalálkozót, ha lehet hinni az előzetes híreknek. A mai bíróról mindenképp érdemes átlapozni a mellékelt tanulmányi anyagot, és adatlap is akad.

>> Megérkeztünk. Itt van a falu apraja-nagyja is... Kb. 2-300 lila van jelen, na és persze Reni. Lelátó nincs, büfé és toitoi annál inkább!

>> Kovács a kapuban, fiatalok a kezdőben szép számmal. Balajcza Szabi kedélyesen és előzékenyen beszélget a szurkolókkal, eközben a VIP-ben Filkor Attila, Kabát Peti és Forró Gyuszi élvezik a vértesi napsütést.

>> A 6. percben Bardhi berobban, fejel, és a hálóba juttat egy jobbról bekanyarított beadást. Zeng a "Gyerünk gyerekek, a falu veletek", ideát pedig jól fogy a sör és a szotyi.

>> Nyolc perc játék után 2-0, Sallói is letette a névjegyét. Magam részéről mostantól nem számolom a gólokat, inkább beállok a sorba sörért.

>> 19. perc és 5-0. Megint Bardhi adott életjelet. Jól dalálunk. Ebből nem lesz Tápiószecső!

Fotók:

Le a kalappal a hazaiak előtt... 6-0-nál is lelkesek, dalolálsznak, éltetik fiaikat. A somlói csapat 80%-a helyi termés. Náluk komolyan veszik a helyi kézműves termék fogalmát...

Biztos senkit sem érdekel, de elmondom, hogy fotózni, sörözni és posztolni nem egyszerű egyszerre. A valahanyadik büfés sorbanállás közben titkon azt remélem, hogy a Kispest ellen is jut a gólokból.  

 Külön sálat készíttetett a helyi egylet a jeles eseményre. Respect!

 Fotó a "hazai" szektorból... Nincs szigorú elkülönítés, de azért rá-rászólnak az emberre. Amúgy szimpatikusak a rendezők, titkon biztos ők is a Kispest hétvégi kitömésében bíznak. 

 Félidő: 9-0

Második játékrész; az eredmény a félidőben nem változott.

Az a közvélekedés, hogy a kártya/regisztráció hiányában ilyenkor jobb a hangulat és szebben süt a nap. Ami objektíve megállapítható: Reni a második halfban össze-vissza fújdogál. Biztos ez volt a Vad2-féle karriertanácsadóban, ami belsős oktatási anyagként pdf-ben kering MLSZ-es körökben. (Az ivószünet után a jv. "elfelejtette" ellenőrizni a csapatok létszámát. Az Újpest támadást vezetett a jobb szárnyon, az eredmény majdnem gól lett. A játékszer elhagyta a pályát, a közönség és a hangosbemondó együttes erővel értesítette Renit, hogy a hazaiaknak jelenleg nincs kapusa, mert még iszik. Kis magyar való, mindenki kuncogott.)

Felcsendül mindannyiunk idegenbeli kedvence: "Az egész világot átutazom, érted, Újpest a csapatom" és ilyenkor mindegy, hogy 75 vagy 2200 kilómétert utaztál a csapatodért, mert a lényeg az, hogy megmozdultál. A csapatodért.

83. játékperc: 12-1. Hazard lőtte a tucatot jelző stukkót, aztán egy tiziből szépített a Somló. Megvan a becsületgól. A hangulat továbbra is a jobb falunapokat idézi.

VÉGE: 13-1- Akkor továbbjutás. (Utólagos helyesbítés: 14-1. Tényleg bocs.)

Mára ennyi: 13 gól, 500+ látogatásotok itt a blogon és továbbjutás. Szombaton elkenjük a Kispest száját! Jó utat haza mindenkinek! (Vettük a lapot, valójában 14-1-re nyertünk, de Reni és a büfé kissé bezarvart. Ez kicsit amúgy olyan, mint amikor az NSO/rendezők szerint 1700 néző van az MTK meccsén, valójában pedig 79-en látogattak ki a mérkőzésre.)

Lezárás gyanánt pedig összeloptam a hivatalos adatokat:

VÉRTESSOMLÓI KSK–ÚJPEST 1–14 (0–9)
Vértessomló, 1500 néző. V: Németh R. (Horváth Z., Németh I.)
ÚJPEST: Kovács Z. – Nagy I G., Litauszki, Kálnoki Kis, Mohl – Szankovics, Balogh B. – Cseke, Sallói, Bardhi – Tóth P.
G: Igó (84. – 11-esből), ill. Bardhi (5., 18., 20., 68.), Sallói (6., 25., 30., 55.), Suljic (75., 86., 90. – utóbbit 11-esből), Balogh B. (14.), Tóth P. (15.), Cseke (40. – 11-esből)

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Vendégszerzőnk, Krisz tollából következik az Újpest-Felcsút találkozó összefoglalója. Jó olvasást, Lilák!

Újra hazai környezetben és az idei nyári szezon egyik legforróbb időszakában lépett pályára szeretett csapatunk a „Puskás nevet kapott Felcsúttal”. Mind a játékosállományban és mind a szakmai stábban komoly erősítéssel érkezett a vendég alakulat Újpestre. Robert Jarni járt már itt a Megyeri úton nem is olyan rég, amikor is egy kellemetlenül felkészült pécsi csapattal lepte meg a mieinket. Nem ígérkezett könnyűnek a mai csata, még akkor sem, ha az elmúlt időszakban megszerezhető 30 pontból 28-at begyűjtöttünk!

Érkezetek is a lilák a mérkőzésre, szemmel láthatólag nem úgy, mint egy hete a Békéscsaba ellen. Már nem is voltak azok a nagy sorok a pénztáraknál a kezdés előtt, mint az elmúlt hetekben.

A kezdőcsapatban újra szerepet kapott a Sallói-Perovic duó, mögöttük az egyre jobban összeálló Balogh-Sankovic páros. Jobb szélen a középpályán a sokak kedvence Suljic, és a bal szárnyon Hazard. Nagy Gabi újra nagy kedvvel a védelem jobb oldalán szerepelt sérültjeink miatt. Belső védőnk Heris tanár Úr és Kálnoki-Kis, míg bal védőként a remekül játszó Mohl.

A legutolsó egymás elleni csatában a Panchoban már az első percektől egymásnak estek a csapatok, aminek eredménye 9 gól lett, 5-4 arányban a mi javunkra. Felejthetetlenre sikerült az első felcsúti ütközetünk! Ehhez képest a mostani „találka” sokkal „finomabban” kezdődött, pedig az első randevún már túl voltak a felek, hiszen ez volt az 5. fellépésünk a felcsútiak ellen. A labda jobbára a kék-sárgák térfelén járt, folyamatos próbálkozásaink a szélekről indultak. A bal szélen Hazard próbált előre törni, de elfutásai nem voltak, amikor meg befelé hozta a labdát, rendszerint felcsúti falba ütközött. A jobb oldalon már-már veszélyesebb törekvéseink voltak Nagy Gabi felfutásaival és Suljic cselsorozataival. Láthatóan sikeresebben működött ez a része a csapatnak és néha olyan „hülyére” játszották a vendégek játékosait, hogy azok még szabálytalanul sem tudták megállítani a jobb szárnyunkat. Bravó, fiúk!

Az első jó beadás Perovic veszélytelen fejesére jó volt, azonban a másodiknál már egy komoly helyzet adott Bubu előtt, aki az égiek nyugalmát zavargatta lövésével. Aztán jött is a frissítő szünet.

Zengtek a rigmusok, lengtek a zászlók! (fotó: Krisz -- Mindenhol Blog mndnhl.blog.hu)

Feltűnően most volt ideje Nebojsának számon kérni a játékosait, a lehetőséget megragadva pár szó erejéig fülön csípte őket. Mikor már megint azon agyaltunk, hogy vajon mit akarunk csinálni egy újra 10 emberrel védekező csapat ellen, Perovic (jó 25-ről!) váratlan, lapos lökete a Puskás kapujának jobb alsóját vette célba, és tényleg, a labda a hálóban, vezetünk! Bravó, Pero! Szép gól! 2,5 meccs/ 2 gól! Csak így tovább!

Szóltak a dalok a D-Lelátón, itt-ott becsatlakozott a B-Terasz is. Le a kalappal a tábor előtt! Egész meccset egy torokból végigszurkolták, sportszerűen és még akkor is, amikor a csapat mélyponton volt! Az elejétől a végéig szóltak az újpesti dalok és lengtek a lila-fehér zászlók!

Igen, mert váratlanul eljött a mélypont. A hosszútávfutók taktikáját (nem futunk bele a kilóméterekbe, hogy bírjuk a végét szusszal) alkalmazva nem pörgettük meg a játékunkat, és Nagy Gabi hibáját könyörtelenül kihasználták a vendégek, és máris oda az előny... pedig azt hittük, hogy vége a félidőnek. De még mindig nem... újabb baloldali támadás után átkeveredett a labda a jobb oldalra, egy újabb figyelmetlenség után beverekedte magát a felcsúti szélső a 16-osunkon belülre és a lövésszerű lapos vagy félmagas beadása a kapunkba pattogott: 1-2. Hidegzuhany! Ja és a Felcsút legutolsó támadó momentuma a mérkőzésen!

A második félidőre feltüzelve jöttek ki a mieink és kezdetét vette egy új játék, aminek a neve Egykapuzás.

Hazardnak egy váratlan lökete (az Év Gólja is lehetett volna), Suljic befújható 11-es esete (még jó, hogy nem állították ki - szerintem neki inkább jobb, ha már nem is esik el) borzolta a kedélyeket. Kettős cserénk (Hazard helyett Bardhi, és Sallói helyett Tóth állt be) után még jobban pörgettük a játékot, kezdtünk még veszélyesebb fokozatra kapcsolni. Suljic elhúzásai, Bubu gyors passzai és Mohl elfutásai rendre veszélyt jelentettek, valamint a frissen beállt Bardhi minden megmozdulása. De egyelőre eredménytelenül.

Összesen 3100 néző látogatott ki a mérkőzésre (fotó: Krisz -- Mindenhol Blog mndnhl.blog.hu)

Az utolsó 10 percben átkapcsoltunk az ágyú fokozatba és úgy mentünk előre, mint a golyó. Mindenki, aki eddig csendben szurkolt, sem bírt magával a lelátón. Annyira akartuk már a gólt... de nem jött össze. Érezve a nagy nyomást, már 11 emberrel védekezett a Puskás, és próbálkoztak mindennel, hogy ezen valamelyest enyhítsenek (próbálták az időt húzni, cserélgetni, sérülést okozni Mohlnak, minél messzebb rúgni a labdát...stb).

6 perc lesz a ráadás! - megszólalt a hangosbemondó! Alig 1 percre rá Suljic tette be a jobb szélről laposan a labdát Tóthnak a Puskás 16-on belülre, aki visszapasszolta azt Pumuklinak, aki 8 méterről valamilyen lövésszerű mozdulattal a kapura tette a labdát, ami lejött bal kapufáról... Bardhi elé pattant (úgy, ahogy ez ilyenkor kell) és ő bevarrta a felsőbe! Ott van!! A stadion meg felrobbant... igen úgy, mint a derbiken. Az öröm is hasonlóan nagy volt, ott az egyenlítés! Végre!!!

De azonnal siettünk a középkezdéshez. 3 perc lehetett még hátra és iszonyatos rohamot nyomtunk, diktáltunk már. Talán lett volna még egy lehetőség is a gólszerzésre, de sajnos nem jött össze. Az állás maradt, így a vége 2-2.

Összességében ez ma este egy jó tapasztalat lehet a fiatal játékosainknak, amely önbizalmat adhat nekik, valamint, hogy velünk együtt érezhették a 92. percben mit jelent „újpestinek” lenni.(Játékosként és Szurkolóként)
Örültünk a pacsizásnak, hogy egy kicsit közelebb lehettünk a játékosokhoz. Kedves Fiola barátunkat is vártuk pacsizni, de valamiért sajnos nem jött.

„Mindig s mindenhol veletek lesz a Violák szeretete!”

A vendégposztot köszönjük Krisznek!

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Egyre többen vagyunk kíváncsiak az Újpest FC hazai meccseire: a Paks elleni mérkőzésre 2700-an, a Békéscsaba vendégszereplésére pedig már 3700-an váltottak belépőt. Optimistán kijelenthetjük, hogy a csapat menetelése (és a szabadságolások vége) jótékony hatással lesz az augusztusi nézőszámokra is. Napsütéses focidélutánt, alacsony tempójú mérkőzést és sima 2-0-ás hazai győzelmet tartogatott számunkra a nemzeti bajnokság 3. fordulója.

Kezdő: Balajcza - Nagy G., Heris, Kálnoki Kis, Mohl - Suljic, Balogh, Sankovic, Hazard - Sallói, Perovic

Cserék: Kovács, Vadász, Pávkovics, Gubacsi, Cseke, Bardhi, Tóth P.

Ez a találkozó és ez az ellenfél nem nagyon tette próbára az Újpest védelmét. Ha nagyon megerőltetem magam, akkor 1-2 veszélyesebb csabai helyzet jut eszembe, egyszer a jobb oldalunk aludt el, egyszer pedig a bal félteke hibájából jöhetett befelé egy zavart keltő beadás, ám összességében reális gólveszély nem alakult ki Balajcza Szabi kapuja előtt. Az eltiltásból visszatért Kálnoki jó párost alkotott a magyar mezőnyből rendre kiemelkedő Heris-szel, ők együttes erővel szigetelték el a vendégek támadás-féleségeit. A szélső védőkre sem nehezedett jelentős nyomás, de a rutinos (exfradista) Laczkó megindulásait és összjátékait figyelniük kellett. Ez többnyire sikerült is.

Heris ismét végig magabiztos volt, megoldásait többször taps kísérte (fotó: ujpestfc.hu)

Ami a középső szekciót illeti, az azon belüli duó (Balogh-Sankovic) teljesítményével bővebben foglalkozik a lenti InStat-kimutatás. Érdekes, hogy viszonylag könnyen nyerték meg a párharcaik döntő többségét, szabálytalankodniuk mégis szinte alig kellett.

A labdajáratás mellett a támadásokba is be tudtak kapcsolódni, helyenként tetszetős gurigázás és háromszögelés alakult ki - igaz, sokszor igen lassan. Kapura tartó lövéseket is jegyezhettünk fel a nevük mellé, Sankovic első játékrészben megeresztett sistergős lövését bravúrral tornászta ki Mursits, a békési lilák portása; Bubu pedig a második félidőben a felsőlécet trafálta el egy kb. 20 méterre lévő szabadrúgásból. Legközelebb hátha végre befelé pattan!

A középpályás duó teljesítménye számokban (forrás: InStat Hungary)

A varázslatot a jobb partvonal mellett Suljic, a bal szélen Hazard igyekezett becsempészni a játékba. Előbbiről még mindig megoszlanak a vélemények, nagyon vegyes a megítélése, szerintem pedig meccsről-meccsre javul a hozzáállása és a teljesítménye. Igen, sokszor flegmának, könnyelműnek és öncélúnak tűnik a ténykedése, azonban a kapu elé ezúttal is forintos labdákat tett be az érkezőknek, és a második félidőben odalépései és labdaszerzései is voltak.

Kylian Hazard játékát nagyon lehatárolja, hogy 90%-ban jobb lábbal terelgeti a játékszert, ballal szinte nem ér labdához. A kezdősebessége még nem az igazi, de a cselezőképessége előbb-utóbb a bajnokság egyik leghasznosabb támadó középpályásává teheti. A szélsők egyébként ugyanazt az ívet írták le most, mint a Vasas elleni meccsen: Hazard az első félidőben aktív és szellemes játékot mutatott, a másodikban viszont észrevétlenné szelidült; eközben Suljic az első játékrészt aludta át, hogy a másodikban villogjon és aktívkodjon inkább.

Ezen a meccsen nyitott ki ismét a B lelátó, egyúttal elrajtolt a klub családbarát kezdeményezése, a Szevasz Terasz (fotó: Mindenhol Blog // mndnhl.blog.hu)

Elől ismét vékonyak voltunk, és a most játszott 4-4-2-es hadrendben ez azt jelentette, hogy Sallói és Perovic egyaránt nehézkesen volt megjátszható. Lehetőségeik így is adódtak, Pero ráadásul szép gólt stukkolt egy jobbról berepülő beadásból - ez a találat el is döntötte a szombat délután fontosabb kérdéseit. A most játszatott ékpár küzdött-hajtott becsülettel, azonban mezőnyben súlytalanok voltak, és itt kell megemlítenem, hogy sem ők ketten, sem a helyükre a végefelé bedobott fiatalok nem tűnnek megnyugtató megoldásnak. Ide egy dörzsölt befejező támadó kell! (De amíg 3 meccsen 7 pontot szerez az Újpest, addig biztos nem vonulok a klubház elé tüntetni!)

Nem volt nehéz mérkőzés, a csapat javuló játékkal hozta le. Ez ide a megfelelő kifejezés, lehozta, ennél több nem történt. Ennél több nem kellett a Békéscsaba legyőzéséhez.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Kellett aludnom néhányat erre a meccsre. Nyerni jó, idegenben nyerni pláne jó, de azért az egyfélidős Vasas legyőzését nem biztos, hogy pezsgőfürdővel kísérném le. Vignjevic mester is valahogy úgy lehet ezzel, hogy a frissen feljutott piros-kékek ellen a kötelező három pont behúzva, vasárnap pihenés, de hétfőn össze kell trombitálni a csapatot, és a földön tartani a játékosokat. Az angyalföldi 3-1-es győzelem részletei következnek.

A korábbi újpesti gólvágó és közönségkedvenc, Szanyó Karcsi a Vasas trénereként nézhetett szembe egykori csapatával. Prolicensz hiányában azonban hivatalosan nem ő vezetőedzette az aranylábú angyalföldieket, hanem a mindig kameraképes és nyilatkozatkész Simon Antal - ezek szerint utóbbi rendesen dokumentált rendes szakember. A tavalyi NB2-es bajnok piros-kékeknél nyáron összevásároltak mindenféle jött-ment labdakergetőt, a keretük nagyon érdekes olvasmány, és (nem bántásból, azonban) mindennél beszédesebb az, hogy az anno Újpestről elküldött Remili Moha, a 32 évesen mlg mindig nagyon nagy ígéret Czvitkovics Cica, illetve az immár 38 esztendős Kenesei Kenő dolga lesz idén ennek a szedett-vetett csapatnak a benttartása. Szép feladvány, sok sikert!

Lila-fehér kezdő a második fordulóban: Balajcza - Forró, Mohl, Heris, Nagy G. - Balogh, Hazard, Filkor, Suljic, Sankovic - Sallói

Az élénk kispad: Kovács, Cseke, Vadász, Pávkovics, Bardhi, Perovic, Tóth

A kezdőtizenegy csak nagyon rövid ideig maradt pályán, mert Filkor annyira keményen beküzdötte magát a csapatba, hogy a 8. percben alaposan megsérült egy katonás sprint következményeként; majd a 39. percben ismét az újratervezés gombot kellett nyomogatni, ugyanis Forró is kényszerű csere alanya lett. Mindkettőjüknek mielőbbi gyógyulást kívánunk!

Elsők:
- Mohl első újpesti gólja (egyben az első újpesti gól a szezonban)
- Sallói első NB1-es gólja
- Sankovic első bajnoki találata (megpattant, de kit érdekel?) 

Negatívumok:
- Sok a sérültünk
- Naponta újra kell alkotni a védelmet
- Vad II. megint össze-vissza alapon fújdogál
- Hangya mutogat, mintha már lenne ő "valaki"

Lázok Jani kihagyott tizenegyese vagyok (Vasas-Újpest 81. perc)

Ha van valakiben megfigyelői hajlam, akkor igazán lekövethetné a szezont abból a szempontból, hogy a most két gólpasszt jegyző Asmir Suljicot hányszor akadályozzák meg szabálytalanul a játékban, értsd: rúgják fel irgalmatlanul. Előzetesen az lenne a tippem, hogy mérkőzésenként legalább 8-10 alkalommal kaszálják el, és 2-3 sárgát szednek össze róla az ellenfél játékosai. Nem lennék meglepve, ha a témát hamarosan felkapná a magyar sportsajtó. Röviden, de meg kell dícsérnünk Pumuklit, elvégre a második játékrészben hasznosan, szépen és csapatcentrikusan teljesített, és mintha tanult volna a Paks-meccsen elkövetett hibáiból. Megjátszható volt, sokat kommunikált a csapattársakkal és passzolt. Passzolt. Jó helyekre. Apropó helyek: ha van csatár, akire fel lehet játszani a labdát, akkor máris több opciója van egy kreatív középpályásnak.

Szintén asszisztot adott Balogh Bubu, aki a sérülések miatt átfazonírozott védelemben játszotta le a mérkőzés nagyobbik felét. Munkaköri leírása alapján neki a középpályán kellene robotolnia és pontrúgásokat a kapu elé tekernie, most viszont balbekkben nyomta. Viszonylag jól vette fel a ritmust, de azért párszor megkavarta őt a jó nevekből álló Vasas-támadósor.

A találkozó legjobbja vitán felül a friss beszerzés Mohl Dávid volt. Dávidunk elképesztő mennyiséget dolgozott ezen a meccsen, a védekező feladatait hibátlanul látta el, ráadásul egy számára elég idegen poszton kellett bizonyítania. Gólt fejelt egy első félidei szögletből: egy jól begyakorolt figurára érkezett pontosan és remek helyre. Szokás valamelyik gólszerzőnek adni a MotM plecsnit, azonban Mohl esetében nem erről van szó, hanem arról, hogy végig, minden megmozdulásán az érződött, hogy ő bizonyítani akar, és nem adja alább. Ha a mindenkori 11 pályán lévő játékosból csak 6-7 ilyen mentalitással közlekedne a gyepen, akkor azt már dobogóesélyes csapatnak hívhatnánk.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Múlt szombaton a Szusza Ferenc Stadionban került megrendezésre az Újpest-Paks NB1-es mérkőzés. Ez a rendezvény ismételten rávilágított a stadionunkban uralkodó kifogásolható állapotokra, és mivel a meccs előtt, alatt és után rengetegen és sokat bosszankodtunk ezeken, most közzéteszem a problémakupacot.

2001. november 15-én avatták fel a megújult Megyeri úti stadiont, csapatunk otthonát. Igazi ünnepnap volt ez, és nemcsak nekünk Liláknak, hanem általában a magyar foci szerelmeseinek is, elvégre ez egy jelentős infrastrukturális fejlesztés volt, ráadásul a válogatott 5-0 arányban győzött a stadionavató meccsen.

A létesítmény tulajdonosa az NSK, bérlője pedig az Újpest FC-t üzemeltető gazdasági társaság.

Napjainkra az aréna állapota jelentősen romlott, a nézők számára látogatható területek (nézőtér, mosdó, büfé, stb.) elhasználódtak, a játékteret cserélni kellett, és a meghibásodott (esetenként megrongált) eszközöket csak hellyel-közzel pótolták. Nem célom ujjal mutogatni a tulajdonosra, a bérlőre vagy az üzemeltetőre, mindössze rögzítem azon állapotokat, amelyekkel 15 éve szembesülök meccsrejáráskor.

Viszonylag friss hír, hogy 2015 őszén jelentős rekonstrukciós munkálatok kezdődnek a Szusza Ferenc Stadionban. Az eddigi értesüléseink szerint a beruházás kiemelten koncentál majd a mérkőzésekre kilátogató szurkolók minőségi kiszolgálására, a látogatói élmény fejlesztésére. 

Újpest-Paks: 2700 néző és számos lebonyolítási hiányosság (fotó: Mindenhol Blog mndnhl.blog.hu)

Viszont amíg 2016 tavaszán használatba vehetjük a megújult Szuszát, foglalkozzunk kicsit a jelennel, a mérkőzésre kilátogató embereket fogadó állapotokkal és ezen keresztül azzal, hogy vajon "miért nem járnak a családok meccsre".

1 - Jegy elővételben: Kizárólag szurkolói- vagy MLSZ-kártya birtokában lehetséges elővételes jegyet vételezni. Jelen helyzetben ez azért volt nevetséges, mert a szövetség a nyári szünet során (nagyon helyesen!) feloldotta a szurkerkártya kötelező használatát, viszont saját weboldalának jegyértékesítő felületén továbbra is csak a kártyaszám+PINkód megadásával lehetett a tovább gombra kattintani. Akik fellélegeztek, hogy kártya nélkül is vehetnek elővételes jegyet szeretett csapatuk meccsére, korán tették. Maradt tehát a klasszikus sorbanállás a stadion pénztárainál. (Az online jegyvásárláshoz bankkártya szükséges.)

2 - Jegy a helyszínen: Körülményes. Javasolt a kezdő sípszó előtt másfél-két órával a Mildenberger utcai pénztárak egyikénél megjelenni. A vásárláshoz használható a szurkolói- és az MLSZ-kártya. Ennek hiányában a pénztáros arra kér minket, hogy diktáljuk be a nevünket és a születési időt, helyet. Tapasztalatom szerint mindkét módszer időigényes, akár perceket is igénybevehet. Pár perc türelme mindenkinek akad, de amikor ez a pár perc 2700-zal felszorzódik, kellemetlennek nevezhető. Rutinos meccsrejárók egybehangzó tapasztalata, hogy a kasszások kedvesek és segítőkészek, visszajáró aprópénz szinte kivétel nélkül mindig akad náluk, viszont a számítástechnika ördöge gyakran kifog rajtuk: kifogy a papír, meghibásodik a nyomtató, lefagy a számítógép stb. A Paks elleni meccs előtt másfél órával mind az 5 pénztár üzemelt, és még így is jelentős torlódások voltak. Mintegy 100-150 bejutni igyekvő szurkolótársunk csak az első félidő derekán ért be a stadionba; sokan feladták a várakozást és hazaindultak.

3 - Beléptetés és motozás: Ezen a meccsen simán és kulturáltan zajlottak ezek a folyamatok. A forgó beléptetőkapun túljutva egy profi biztonsági cég képviselőjével találkozott a látogató, a motozás max. 20-30 másodpercig tartott. Rendőri jelenlét nem volt tapasztalható, mivel nem kapott kiemelt kockázatú besorolást a mérkőzés.

4 - Mosdók: A minimális szintet hozzák. Kisebb javításokat eszközöltek a karbantartók az évek során, de az állagromlás így is szépen kirajzolódik. Folyóvíz és szappan van. A női WC-k állapotáról nem tudok nyilatkozni.

5 - Büfé: Rendkívül könnyű megfogalmazni. Botrány, már ami a D lelátó ellátását illeti. Kezdés előtt 30-40 perccel még esélyes, hogy sorra kerül az ember, utána már csak az első félidő közepe táján érdemes próbálkozni. A pultosok kedvesek és közvetlenek, jól viselik a tömegrohamot, de a büfé a gyenge áteresztőképessége miatt nem alkalmas sportrendezvény látogatóit kiszolgálni. Emlékezhetünk rá, hogy időszakonként volt kitelepült büfé, második sörcsap vagy külön pult; ezek visszahozatalát vagy a büfés értékesítési pontok számának növelését érdemes lenne napirendre venni. (Fizetés jelenleg csak készpénzzel lehetséges.)

Ezek a jelenségek, sok más itt nem felsorolt szempont mellett a világ bármely stadionjában előfordulhatnak. Aki járt már a San Siro, a Wembley, a Westfalenstadion vagy az akasztói Stadler Stadion bármelyikében, észrevehette, hogy a sportrendezvények hosszabb távon bizony a létesítmények rovására mennek. A kérdés az, hogy milyen minőségű a stadion kivitelezése, és később a karbantartásra jut-e elég ráfordítás és figyelem.

Ám ahogy a dalunk is tartja: "Élhetek bárhol - ide jövök haza" és kérdés sem férhet ahhoz, hogy a létesítmény hiányosságai ellenére ott leszünk a lelátón a következő hazai meccsünkön is!

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Rövid szünetet, némi fejetlenséget, jelentős lebonyolítási változásokat és a szurkolói kártya részleges nyugalmazását hozta 2015 nyara a magyar labdarúgó társadalom és a labdarúgást (még) kedvelő táborok számára. Magyarosítani és fiatalítani kell, adta ki az ukászt az MLSZ. Az idei bajnokság a strandszezon közepén rajtol, és az Eb-selejtezőkkel valamint Magyar Kupa-meccsekkel tarkított szezont 2016. május 8-án már le is kell zárni, ugyanis június 10-én kezdetét veszi a franciaországi Európa-bajnokság, reményeink szerint magyar részvétellel.

Csapjunk bele! A vele elméletileg egy súlycsoportban szereplő Paksot fogadta az Újpest a felkészülés utáni, nyárias-álmoskás időben megrendezett nyitányon. A pályára lépő Újpestet ezúttal nem szöveges, hanem képes formában ismerteti blogunk. Ennek célja nem (kizárólag) az adatátvitel lassítása, hanem a keret és a kezdőcsapat átalakulásának szemléltetése:

A tavalyi utolsó meccsen 7, az idei első fordulóban 4 légiós kapott helyet Vignjevic kezdőcsapatában (forrás: transfermarkt.de)

Akik elővételben vásároltak jegyet, és időben odaálltak a beléptetőkapukhoz, jó eséllyel beértek a Himnuszra és a mérkőzés kezdetére, ám ezzel sokan (több százan) nem így voltak; erről majd külön. Nagyjából 2700 nézőt érdekelt a nyitány, ennyien foglaltak helyet a Tribünön, valamint az "A" és a "D" lelátókon. A TV-nézőkkel üresen szemező "B" lelátó technikai okokból továbbra is szabadságon van, de majd az októberi "stadionrekonstrukció" keretében remélhetőleg kikalapálják.

Az első félidőben bőven volt lendület és elgondolás az Újpest játékában, de mindez csak (közhelyriadó!) meddő mezőnyfölényt eredményezett. Az atomvárosiak megszállták a nekik kijelölt térfelet, így a szó szoros és átvitt értelmében is a hazai csapathoz került a labda, valamint a kezdeményezés. Mindkét szárny aktívan dolgozott, de a jó beadás, illetve a támadó harmadban meghozott jó döntés most hiánycikk volt. (Tavaly ezt elég sokszor leírtuk, mostanra rendesen unjuk is.)

Megemlítendő, hogy a szélső védők (Heris és Mohl) rengeteg támadó kombinációban vettek részt, de ugyanez a lelkes előrekalandozás vezetett ahhoz is, hogy a Paks 2-3 veszélyes kontrát is fel tudott építeni a meccs folyamán. Ezekhez az ellentámadásokhoz az előrerohanáson és a győzniakaráson kívül az is hozzájárult, hogy a 71. percben Sankovic helyére Bardhi érkezett, így egy szűrő középpályás helyett egy kreatív támadóval próbálta gólszerzési esélyeinket növelni Vignjevic. Ezzel gond éppen nincs, 0-0-nál ennyi kockázatvállalás és Filkor beállítása is helyénvaló volt.

Utolsó gondolat az alakulóban lévő védekezésünkről: ugyanazt a beívelem-visszastukkolom-kapurafejelem szabadrúgáskombót kétszer is végigbámultuk, és bár a kapott gólt elkerültük, azért hálásnak kell lennünk azért, hogy a Csertői-féle pontrúgás-repertoár ennyiben kimerült.

Ha jobban céloz... Jogos Nagy Gábor bánata, ugyanis eldönthette volna a meccset! (fotó: ujpestfc.hu)

A második játékrészben is úgy tördelte a játékot a Paks, mint Pintér a kezeit még szövkapként az északírek elleni meccs során. A sokszor leszólt buszbeparkolós bunkerfoci végül is eredményre vezetett, azzal kiegészülve, hogy az Újpest focizni akart, a zöldek pedig keményen odaléptek (-rúgtak) minden meglóduló játékosnak, különösen Suljic volt a célkeresztjükben. A 24 esztendős bosnyák játékos nagyon sok kulcshelyzet főszereplője volt, és amikor épp nem kaszálták el, akkor jól/rosszul döntve próbált támadásokat vezetni. A lelátón végig érezhető volt a vele szembeni türelmetlenség... a szezonrajt és a fokozott elvárások mellett nyilván olaj a tűzre, hogy napirenden van az eligazolása. Ilyenkor felnagyítódik minden csel, minden passz, illetve minden elszalasztott passz.

Egyedül ő sem tudta megverni a Paksot, pedig volt gólhelyzete... mint ahogy bevehette volna Molnár kapuját Nagy Gábor is. Kétszer is. Csatár nélkül továbbra is csak kattog a Lila gépezet, a most felavatott ifjú Sallói 60-65 percig bírta a tempót és ékként hasznosan mozgott, de egyelőre nem ő az a Kabát/Torghelle/Böde-szerű csatár, aki félelmet és reszketést ébreszt egy rutinos hátvédben.

Újra élettel telt meg a D lelátó, újra lengtek a zászlók... (fotó: Mindenhol Blog / mndnhl.blog.hu)

Mire lesz elég ebben a bajnokságban az Újpest játékoskerete és ereje? A Paks ellen mutatott játék, a helyenként ötletes foci, a másutt tökéletlen labdajáratás alapján a középmezőny tűnik számomra reálisnak (ez vitaalap is lehet!) ... már csak azért sem merek erősebbet tippelni, mert nem látszik, hogy ki lesz ennek a csapatnak a vezéregyénisége.

Viszont az adhat okot némi lila optimizmus felcsillanására, ha augusztus végéig (az átigazolási időszak lezárultáig) igazolunk egy 20-gólos befejezőcsatárt (vagy klónozzuk Kabát Petit, esetleg Lucas Cariatit -- ki emlékszik még a kis gauchóra?), leigazolunk egy kreatív középpályását (opcionálisan itt is a klónozás segíthet), valamint egy tökös hátvédet Lita mellé, de valaki olyat, aki nem állíttatja ki magát élete első újpesti meccsén.

Következik a Fáy utcai kirándulás, és a frissen visszakapaszkodott, Szanyó-féle Vasas ellen már győzni kell.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Itthon és Belgiumban készült az alaposan átalakult újpesti keret a szétreformált 2015-2016-os bajnokságra. A vezetőedzői poszton nem történt változás, a csapatot tavalyelőtt kupagyőzelemig, tavaly a 6. helyezésig juttató szerb Nebojsa Vignjevic irányítja az új szezonban is.

A bajnokság július 18-án elrajtol, azonban az átigazolási időszak egészen augusztus 31-ig tárva-nyitva áll, szóval a csapatok keretei még nem tekinthetők véglegesnek. Eddig tíz új spíler került a Megyeri útra, és eddig tizenegy játékos került ki a keretből. Még bármi jöhet... és lesz is utolsóperces faxolgatás, szerződésalánemírás és átjáróház. Na jó, nem bánom, álljon itt egy összesítás arról, hogy mi történt transzferügyben eddig:

Érkezők - honnan:
- Kylian Hazard (Zulte Waregem)
- Kovács Zoltán (D. Bucuresti)
- Gubacsi Zoltán (Diósd - kölcsönből tért vissza)
- Kálnoki Kis Dávid (MTK)
- Filkor Attila (Avellino - AC Milan)
- Windecker József (ETO) 6-8 hónapra kidőlt sérülés miatt
- Pávkovics Bence (Pécs)
- Tóth Patrik (UTE utánpótlásból)
- Mohl Dávid (Pécs)
- Cseke Benjámin (MTK - kölcsönbe érkezett)
- Sallói Dániel (Sporting Kansas City utánpótlásból)

Távozók - hova:
- Filip Stanisavljevic (Platanias)
- Darwin Andrade (Standard Liege)
- Dusan Vasiljevic (SC Ritzing)
- Sandro Tcvejba (szabadon igazolható)
- Nagy János (szabadon igazolható)
- Berat Ahmeti (szabadon igazolható)
- Toricska Rajmond (szabadon igazolható)

Kölcsönből visszatérnek klubjukhoz:
- Kim Ojo (KRC Genk)
- Hudák Dávid (Slovan)
- Nemanja Andric (ETO)
- Loic Nego (Charlton Athletic)

Egy képen az újak, és a rutin kedvéért Balajcza Szabi is odaállt (fotó: ujpestfc.hu)

Szurkolói szempontból a nyár legfontosabb fejleménye volt, hogy az MLSZ fakultatívvá tette a szurkerkártya alkalmazását. A tavalyi szerencsétlenkedés és a jelentős nézőszámzuhanás hatására (?) a szövetség a klubok hatáskörébe utalta a kártyás macerát, ez a döntés a jegyhezjutás egyszerűsödését és ezen keresztül a szervezett szurkolói csoportok (valamint a hangulat) visszatérését eredményezhetik. Bízom abban, hogy a hazai D-n és az idegenbeli túrákon is ez fog látszódni!

Ami pedig a nemzeti futballbajnokság idei nyitófordulóját illeti, a Labdabiztos Blog beharangozójával nem nagyon lehet melléfogni. Kiegészítésképp és saját felelősségre rá lehet pillantani a Nemzeti Sportra, az Indexre vagy az Origóra, mely orgánumok nyomokban labdarúgást és meccsközvetítést tartalmazhatnak.

Egyébként pedig idén végre megszakad a régi hagyomány: legyakjuk a Paksot, győzelemmel nyitjuk az új idényt és nem szeptember közepén kapunk észbe, hogy nahát már tart a bajnokság.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

NB1. 1. forduló – 2015.07.18. Újpest–Paks 0-0  poszt  videó
NB1. 2. forduló – 2015.07.25. Vasas–Újpest 1-3  poszt  videó

NB1. 3. forduló – 2015.08.01. Újpest–Békéscsaba 2-0  poszt  videó

NB1. 4. forduló – 2015.08.08. Újpest–Felcsút 2-2  poszt  videó

MK 1. forduló – 2015.08.12. Vértessomló–Újpest 1-14  poszt  galéria

NB1. 5. forduló – 2015.08.15. Újpest–Honvéd 1-1  poszt  videó  galéria

NB1. 6. forduló – 2015.08.22. Újpest–Haladás 0-0  poszt  videó  galéria

NB1. 7. forduló – 2015.08.29. DVTK–Újpest 2-1 poszt  videó  galéria

NB1. 8. forduló – 2015.09.12. Újpest–FTC 1-2 poszt videó galéria

NB1. 9. forduló – 2015.09.19. Videoton–Újpest 3-0 poszt videó

MK 2. forduló – 2015.09.23. Celldömölk–Újpest 0-9 poszt  galéria

NB1. 10. forduló – 2015.09.26. Újpest–MTK 2-2 poszt  videó  galéria

NB1. 11. forduló – 2015.10.03. DVSC–Újpest 1-1 poszt  videó  galéria

MK 3. forduló – 2015.10.14. Velence-Újpest 1-2 poszt  galéria

NB1. 12. forduló – 2015.10.17. Paks–Újpest 1-0 poszt  videó  galéria

NB1. 13. forduló – 2015.10.24. Újpest–Vasas 2-0 poszt  videó  galéria

MK 4. forduló – 2015.10.28. ZTE–Újpest 0-5 közvetítés  videó  galéria(külső)

NB1. 14. forduló – 2015.10.31. Békéscsaba-Újpest 1-3 poszt  videó  galéria

NB1. 15. forduló – 2015.12.01. Felcsút–Újpest 1-1 poszt  videó  

MK 4. forduló – 2015.11.18. Újpest–ZTE 1-1  poszt

NB1. 16. forduló – 2015.11.21. Honvéd–Újpest 1-2 videó 

NB1. 17. forduló – 2015.11.28. Haladás–Újpest 0-3 videó 

NB1. 18. forduló – 2015.12.05. Újpest–DVTK 2-1 videó

NB1. 19. forduló – 2015.12.12. FTC–Újpest 0-1 poszt galéria  videó

NB1. 20. forduló – 2016.02.13. Újpest–Videoton 1-0 poszt videó

MK Negyeddöntő – 2016.02.10. Újpest–Tiszaújváros 8-1 poszt

NB1. 21. forduló – 2016.02.20. Újpest–MTK 1-1 videó

NB1. 22. forduló – 2016.02.27. Újpest–DVSC 1-1 poszt videó

MK Negyeddöntő – 2016.03.02. Tiszaújváros–Újpest 0-2

NB1. 23. forduló – 2016.03.05. MTK–Újpest 2-1 poszt videó

NB1. 24. forduló – 2016.03.09. Haladás–Újpest 1-1 poszt videó

NB1. 25. forduló – 2016.03.12. Újpest–DVTK 1-0 poszt videó

MK Elődöntő – 2016.03.16. Újpest-Békéscsaba 2-0 videó

NB1. 26. forduló – 2016.03.19. Békécsaba–Újpest 1-0 poszt videó

NB1. 27. forduló – 2016.04.09. Újpest–Felcsút 2-2 poszt videó

NB1. 28. forduló – 2016.04.02. Vasas–Újpest 3-2 poszt videó

NB1. 29. forduló – 2016.04.06. Újpest–Honvéd 2-0 videó

MK Elődöntő – 2016. 04.13. Békéscsaba-Újpest 1-1

NB1. 30. forduló – 2016.04.16. DVSC–Újpest 1-0 videó

NB1. 31. forduló – 2016.04.20. Újpest–Paks 1-1 videó

NB1. 32. forduló – 2016.04.23. FTC–Újpest 2-2 videó

NB1. 33. forduló – 2016.04.30. Újpest–Videoton 0-3 videó

MK Döntő – 2016. 05.07. Újpest-FTC...

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Tehát akkor lassacskán kinyitunk, mint az MTK ifi a középpályát. Aki átbalatonozta, összehelsinkizte és szétbiszembaszomozta az elmúlt heteket, örülhet, mert szép lassan ránk mosolyog a Mennyei Bajnokság legújabb kiadása. Plakátkampány és ellenkampány ide vagy oda, az előttünk álló (enyhén irányított ízű) bajnokságot behúzza a zöld csürhe, a kupát pedig leadhatnák valamelyik riválisnak, de az egészpályás letámadás elvét alkalmazva nem teszik. De hol lesz az Újpest FC?

Salernitana... Ők sem kedvelik a kártyás rendszert. 

Szeretett klubunk most nyáron ünnepelte fennállásának 130. évfordulóját, volt is egy kis ünnepély és betekintés a kulisszák mögé stadiontúra keretében. A minimum itt teljesült is, emellé már csak annyit kíván blogunk, hogy a jubileum tiszteletére férjünk fel a dobogóra, a BMLSZ szüntesse meg a kártyát, Vignjevic varázsoljon nekünk egy látványosan (és akár eredményesen) focizó Újpestet, a Puma pedig pattintson nekünk egy faszipántos dresszt az évfordulóra.

Mozgolódás eddig:  (2015. július 8.)

Érkezők: Filkor Attila (AC Milan, legutóbb kölcsönben Avellino; szabadon igazolható), Kylian Hazard (belga, Zulte Waregem), Kálnoki Kis Dávid (MTK, sz.ig.), Kovács Zoltán (Dinamo Bucuresti; sz.ig.), Windecker József (Győr, sz.ig.).
Amatőr szerződést kötött: Sallói Dániel (Sporting Kansas City utánpótlás)
Kölcsönbe érkezők: Cseke Benjámin (MTK)
Az utánpótlásból felkerültek: Tóth Patrik

Filkor Attila most már az Újpest játékosa. Olasz tapasztalatot hozhat a Megyeri útra (kép: ujpestfc.hu)

Az ugye mindenkinek megvan, hogy a kis Hazard mekkora gólt pöccintett a Sint-Truiden elleni felkészülési rugdosódás során?

Sorsolás: itthon kezdünk a Paks ellen, ami jó erőfelmérő lesz, elvégre holtversenyben végeztünk az atomvárosiakkal a nemrég zárult előző bajnokságban.

Innen folytatjuk...

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Vigyázat, részben trolltartalom!

Persze biztos rengeteget számít a játékosainknak a hétmeccses győzelmi széria, a tisztességes búcsú a hazai közönségtől, valamint az Újpest/UTE százharminc éves címere. Biztos. Ugyanilyen súllyal kell megemlítenem, hogy az MLSZ nevetséges licenszügyi döntései miatt soros ellenfelünk, a Kecsó (amely ősztől az NB3-ban lesz kénytelen folytatni) alulmotiváltan, temetői hangulatban és dacosan érkezett a Megyeri útra. Na mindebből egy langyoska kis hazai mérkőzés, valamint egy pofás szezonzáró győzelem kerekedett. Így zárult a dicső tavaszi hadjáratunk: a zsinórban hetedik győzelem 3-0.

Mint kiskutya az ugatásba: Balogh Bubu tavasszal nagyon belejött (fotó: ujpestfc.hu)

Off. Ráérő idejében valaki legyen szíves kommentben felvilágosítani jelen sorok szerzőjét arról, hogy Bekő Balázs trénert miért sztárolta agyon a magyar sportújságírás. Tisztában vagyok a tényekkel, a Kecskeméti TE erőn felüli szereplésével, a szépnek mondott támadófocijukkal, a sikeresen beépített fiatal játékosokkal stb. De ha a tabellára tekintünk, erre a kegyetlenül őszinte, idén még 16 csapatot számon tartó táblázatra, akkor azt látjuk, hogy a KTE az alsóházban fejezte be a bajnokságot úgy, hogy Bekő tréner szezonközben, kurtán-furcsán bejelentett távozása padlóra nyomta a csapatot. A magyar Mourinho meg ilyenek... Jövőre a diósgyőri kispadon igazolhatja hírét, azzal viszont számolnia kell, hogy a miskolci közönség nem lesz elégedett a szimpatikus középcsapat koncepcióval. On.

Uccsófordulós kezdő: Balajcza - Nego, Hudák, Litauszki, Forró - Heris, Suljic, Balogh, Stani, Andric - Ojo

Uccsófordulós cserepad: Banai, Nagy G., Perovic, Sankovic 

Szombat délután mintegy 1400 néző gondolta úgy, hogy jelenlétével és szurkolásával kifejezi köszönetét az Újpest játékosai és stábja felé, együttérzését a Kecskemét csapatával, valamint utálatát az MLSZ-szel szemben. A tényleg ragyogó győzelmi sorozat és a verőfényes napsütés sem hozta ki azt a 3-4000 szurkolót a Szuszába, akik nagyon kellettek volna egy méltó fináléhoz. Kesergek emiatt? Nem. A nézőszám szerintem sok esetben pompás barométere annak, hogy mi történik a fociban, mik a fejlemények a klub körül, milyen a közhangulat. Jelenleg bajok vannak, ez nem újdonság; Újpesten ugyanúgy pesszimista a jövőlép, mint Bács-Kiskunban, a IX. kerületben vagy Győrben. A nézők választottak: többségük távolmaradással fejezte ki véleményét. Rettenetesen sok elk.rt dolgot láttunk már eddig is a foci világában, Blattert, Csányit, ezüstgólt, vuvuzelát és Stadler FC-t, szóval azért elég magasan van a drukkerlény ingerküszöbe.

Kölcsönjátékosaink gólöröme - Kim Ojo és Nemanja Andric egyaránt betalált (fotó: ujpestfc.hu)

De hogy a találkozóról is szó essék: 3 röpke észrevétel.

1.: Perovicnak ismét kevés játékperc kellett a találathoz: Ojo cseréjeként érkezett (61.p.) és Forró mesésen megrajzolt beadását gólra váltotta (86.p.), és egyébként is meg kell tartanunk ezt a montenegrói srácot! 

2.: Bizton kijelenthető, hogy Forró Gyula maga mögött hagyta tavaszi tompaságát, és fokozatosan lendült formába az évszak végére. Lehet mondani, hogy az időzítés kicsit szerencsétlenül alakult, de így is odakerült a Dárdai-féle válogatotthoz, ami nyilván feldobta balhátvédünket. Szurkolunk neki.

3.: Őrségváltást nem jelent, de remek gesztus volt, hogy csapatkapitányunk (Szabi, aki 35 esztendős) a 49. percben átadta helyét a gólvonalon saját nevelésű hálóőrünknek (Banai, 21 éves). A debütáláshoz gratulálunk Banának, aki egyébként korosztályos válogatott játékos. A szupermotiválatlan KTE nem tornáztatta meg különösebben.

Így búcsúztak el a kecskeméti lilák az élvonaltól. Ők a licenszügy egyik nagy kárvallottjai (fotó: KTE-facebook)

Indulhat a nyári szünet, kíváncsian várjuk az ilyenkor szokásos jövés-menést! Átigazolási pletykákkal az uborkaszezonban ez a blog nem foglalkozik, de mindenkit bátorítanék, hogy tájékozódjon, olvasson és fórumozzon teljes erőbedobással a nyári hőségben is. Valahogy csak ki kell húznunk az MB1 első fordulójáig, amit július 17-én rendeznek.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!