Két dolog tartotta lázban a honi szurkolói lelket a héten: egyrészt az Eb-re történő szövevényes online jegyvásárlás, másrészt a zöldek csepeli vendégjátéka és létszáma. Minket egyik sem érdekelt úgy igazán, a miskolciak újpesti látogatása annál inkább. A Diósgyőr az utóbbi fordulókban egészen pofás eredményeket mutatott fel, ezzel együtt csak ott vannak a tabellán, ahova tartoznak: a középmezőnyben. Nekünk továbbra is a dobogó a célunk, szóval ideje volt bepótolni az elvesztegetett pontokat.
Hogy egygólos csapattá változott-e az Újpest, azzal nincs sok értelme foglalkozni. Ha meccsenként 0-1 gólt szerez az alakulat, azzal már simán lehet bajnokságokat ill. kupákat nyerni a labdarúgás nevű sportban. (A brillírozó 7-0-ás győzelemért ugyanúgy 3 pontot adnak, mint az olaszos 1-0-ért. A kupa-továbbjutás pedig "görög" tudomány, oda sem kell sok találat.)
Forrás: InStat
Az egyik kérdés itt az, hogy a fegyelmezetten összerakott, megszállós bunkerfocira beidomított csapatok "játékára" van-e ellenszere Vignjevicnek. A másik kérdés pedig az, hogy a rengeteg lejáró szerződésű játékossal mikor ül már le tárgyalni a tulaj/szakvezetés, mert az nagyban elősegíthetné a koncentrációt a pályán.
Tetszetős volt a mérkőzést felvezető élőkép, melyen az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak állított emléket a D lelátó lelkes társasága. Képek a lelátókról ezen a blogon érhetők el. A mérkőzést végig jó hangerő és buzdítás kísérte, de a 3100 néző csak a legeslegvégén adta, adhatta ki magából a hangereje legjavát. Az összefoglaló és a slusszpoén megtekinthető emitt.
Muszáj vagyok feltenni a Diósgyőrrel kapcsolatban egy (költői?) kérdést: mit keres abban a csapatban a 27 esztendős Koman Vladimir, aki 2010-13 tájékán a magyar válogatott üdvöskéjének számított, mára azonban enyhén szóval is beleszürkült a mennyei bajnokságba - is? Játszott számos profi pontvadászatban, tanulhatott a nagyoktól, tagja volt a 2009-es ifi vb-bronz csapatnak, mostanra viszont egy NB1-es mérkőzésre sem tud annyira felpörögni, hogy a középpályát uralni tudja. Szerencséje talán, hogy a magabiztos és robosztus Elek Ákos oldalán játszhat a piros-fehéreknél, mert Eleknél jó helyen van a labda és a karszalag is.
A játékosok állapota és formája Újpesten sem egyenletes. Megnéznék már végre egy olyan Újpestet, melyben egyszerre játszik jó formában Andric, Angelov, Bardhi és mondjuk Sankovic. Nem nehéz elképzelni: bárkit ütne a csapat ezen spílerek együttes jó játékával. De amíg ez bekövetkezik, abból főz Vignjevic mester, ami van. Ezen a szombaton Lencse és Angelov érdemelték ki a bizalmat, de a 60. perc környékén 0-0-ás állásnál bele kellett nyúlni a mérkőzésbe.
Ebben a fordulóban Nemanja Andric csereként kapott lehetőséget: az addig jól mozgó és aktív, de elfáradó Angelovot váltotta a 63. percben. Néhány perccel később, talán még hideg lábbal érte őt is a meglepetés: a forduló legnagyobb ziccerét hagyta ki, miután Lencse tisztára játszotta neki a helyzetet és a tátongó üres kaput. Rados már feküdt, a gólvonalon izguló Tamás Márk pedig zavarában a hátát mutatta a pályának. Nincs mit szépíteni, Andric elizgulta és elkapkodta a helyzetet. Na de a 93. percben már más volt a forgatókönyv!
Történt ugyanis, hogy az utolsó percekre összeszorította a fogát a csapat és a tábor, és meg kellett nyerni a meccset. Mese nem volt, a döntetlen elfogadhatatlan eredmény lett volna.
Végjáték: az a Diarra tekerte be a labdát a tizenhatoson belülre a 93. percben, aki a meccs során elég sok mélypontot megjárt: néhány rossz passzát és pontatlan helyezkedését egyből észrevette a publikum. Ám összességében jól játszott jobbhátvédet. Szóval a bekanyarított labdát a Lencse-Andric-Kabát hármas várta, utóbbi vagy belesarkazott a beadásba vagy nem, mindenesetre a lényeg ezt követte: Andric jól érkezett, megelőzte a csak nézelődő és szintén csereként bedobott Bacsát, és 9-10 méterről jobbal szétlőtte a vendégek kapuját.
Lefújás, vége, három pont a táskában. Koncentrálhatunk a Békéscsaba elleni duplára: szerdán kupa-elődöntő a Szuszában, szombaton pedig bajnoki a Viharsarokban.
Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.