Első vidéki fellépésünk a Hűség Városába hívott minket. (A szombathelyi stadionátépítés időtartama alatt a Haladás albérletben játszik Sopronban.) Csapatunknak nem volt sok ideje a regenerálódásra, erre a hétközi meccsre. Az elmúlt fordulók sikertelensége után bíztunk a javuló formában, és az Újpesti győzelemben.

A váratlan sérülések és a sorozatterhelés miatt újra egy átrendezett kezdő tizeneggyel álltunk ki. Diarra újra a kezdőben és a védelem jobb oldalán szerepelt, de visszatért Sankovic is a középpályára. Balogh Bubu ezúttal a védelem bal oldalán kapott szerepet.

A mérkőzés első felében mi irányítottunk és kezdeményeztünk, sőt Lencsének akadtak gólhelyzetei. Az első negyedóra végén egy figyelmetlenség révén, a semmiből megszerezte a hazai csapat a vezetést: Sankovic - aki idén először lépett pályára - Williamshez passzolta a labdát, aki a kapuig vihette azt és senkitől sem zavartatva gurított a hálóba Balajcza mellett. Ez volt a mérkőzés egyetlen szombathelyi helyzete, amit megköszöntek és értékesítettek.

 Forrás: InStat 

A bekapott gól ellenére viszont a csapat nem vett vissza a lendületből. Lencse sem tört meg az elhibázott ziccerei miatt, sőt a 30. percben egy szép csellel elfektette a válogatott Király Gábort, majd a kapuba helyezte az egyenlítő találatot. Jókor! Szép volt, Laci!

Még jóval a szünet előtt visszajöttünk a meccsbe, de hiába a félidő és a fejmosás, a meccs végéig szinte semmi érdemleges nem történt a pályán. Megelégedve zajlottak az események a hátralevő játékidőben, mintha ezen az estén ezzel az egy ponttal most beértük volna. Nem volt dinamika és semmi célratörő a játékunkban. Nem erőltettük rohamosan a helyzetek kialakítás.

A végére becserélték Kabát Petit, aki 5 percet kapott, előtte nem sokkal Mohlt hozták be, ekkor Balogh Bubu a középpályára ment fel, hogy szervezze a támadásainkat. Veszélyt azonban nem jelentettünk már a hazaiak kapujára a végső sípszóig, így maradt a döntetlen.

Kár érte, pedig egy verhető csapattal találtuk magunkat szembe. A győzelem most annyira nem ragaszkodtunk, viszont az, hogy ez az egy pont mennyit fog érni és mire lesz elég, nemsokára látni fogjuk, amint egyre közeledni fogunk a végelszámoláshoz.

Hétvégén újra otthon játszunk, le kell győzni a Diósgyőrt! És bízunk az élmezőny csapatainak botladozásaiban.

Hajrá Újpest! Mindenhol csak a Lila!

Képeink: